Hitvallás

Miért?

Miért fordul valaki asztrológushoz? Aki gyakorló asztrológus, az azt hiszem, tudja. Mindig a problémák és a kérdőjelek azok, melyek egy embert hozzánk hoznak. Ezért sem lehet megkerülni azt a kérdést, – miként lehetséges, hogy minden asztrológus más és más elképzelés szerint tanít, és elemez. Természetesen így van ez velem is.

Asztrológia

Az asztrológia egy szimbolikus nyelv, mely nem lehet más csak szubjektív. Minden ember a saját gondolatai alapján fordítja le azokat az analógiákat, melyet a horoszkópban felismerni vél. Nem lehet objektíven vizsgálni valamit, ami ennyire függ a saját személyiségtől. Így természetes, hogy a vélemények is különböznek.

Ennek megfelelően, nekem is megvannak a saját elveim, amit jónak tartok. Ez pedig az, hogy mindenki egy feladattal érkezik, amit így, vagy úgy meg kell valósítanunk. Nekem meggyőződésem, hogy ehhez minden adottságot megkapunk, és emiatt csak tökéletes ember létezik! Ezt a tökéletességet azonban nem a vágyaink megvalósításához, sokkal inkább a feladat teljesítéséhez kaptuk. Minél közelebb van a vágy a feladathoz, annál sikeresebb és boldogabb lehet az életünk. Minél inkább távolodik, annál nehezebbnek érezzük a sorsunkat. Én a problémát abban látom, hogy a feladattal folyamatosan küzdünk, gyakran csak a kényszert, a rosszat, a korlátot látjuk benne, miközben a vágyainkat szeretnénk megélni. Természetesen nem a vágyakkal vannak a bajok, hanem az elfogadással.

Sajnos a kor, amiben élünk, nem nagyon segíti ezt az elvet. Nem tudjuk hova születünk, azt sem tudjuk mi a célunk, azt pedig végkép nem, hogy ezt miként valósíthatjuk meg. Az én elgondolásom az, hogy ebből a három ismeretlenes egyenletből, minél többet ismertté és tudatossá tegyünk. Ha valaki tudja, hogy hová született, az tudni fogja az adottságait is. Amennyiben ismerjük a feladatunkat, tudhatjuk, hogy mit érhetünk el. Ha ezeket ismerjük, már nem okoz gondot, hogy miként élhetjük meg legjobban ezeket.

Sajnos a társadalom ma, az egyéni célokat, az egyéni érdekeket támogatja. Elhitetik velünk, hogy mindent elérhetünk, és mindent megkaphatunk, mindentől függetlenül. Nem számít, hogy hova születtünk, nem számítanak az adottságok, az lehet belőlünk, amit csak akarunk. Mindenki előtt nyitva vannak a lehetőségek, hiszen egyenlők vagyunk. Persze azt mindenki tudja, hogy ez nem így van, vannak egyenlők és egyenlőbbek, de ettől még nem érezzük jobban magunkat. Megfeledkezünk arról, hogy az egységet kell megteremtenünk. Van aki ad, és van aki kap. Ennek így kell történnie.

Emiatt az Én tanításom nagyon egyszerű és gyakorlatias. Keressük meg azokat az élethelyzeteket, ahol kitudjuk teljesíteni, az adottságainkat. Nem hiszek az olyan szellemi fejlődésben, amelyet nem követ a hétköznapok szintjén egy pozitív irányú változás. Ha változás történik a személyiségünkben, azt az élethelyzetek alakulásában is látnunk kell. A tudatos választások hozzá segítenek, az életünk formálásához.

A horoszkópban először a feladatot vizsgálom. A célunk csak az lehet, ami a feladatunk. Nem választhatunk olyan célokat, melyek ellentmondanak a feladatnak. Szerintem az asztrológus egyik feladata pont ez lenne. Megmutatni, hogy milyen feladattal születtünk. Gyakran tapasztalom, hogy fiatalok azzal küzdenek, hogy célt találjanak maguknak. Nem értik, miért nem találják. Pedig a válasz, ugyan az. Csak a feladat az, amit választhatunk. A hétköznapi célok megvalósításához szükségünk lenne a feladat ismeretére. A sors mindenképpen rákényszerít minket ennek a megvalósítására. Ezt nem lehet sem elkerülni, sem megváltoztatni, csak elfogadni. Emiatt talán egyszerűbb önmagunktól felvállalni ezeket. A sors folyamatosan olyan élethelyzeteket teremt, amelyben csak olyan döntést tudok hozni, amely a feladatom felé visz. Ezért az vallom, hogy azt az élethelyzetet kell megkeresni, amelyben képes vagyok elfogadni a feladatomat. Emiatt tartom az asztrológiát, talán mindennél fontosabbnak. Ha minden ember tudná, hogy milyen lehetőségek közül választhat, talán megvédene minket a sorozatos kudarcoktól.

Az adottságaink a születésünk pillanatában eldőlnek. A képességeink a tehetségünk, mind, mind meghatározottak. Ezt lehet fejleszteni és kiteljesíteni. Amihez nincs tehetségünk, abban nem lehetünk sikeresek, még akkor sem, ha szorgalmasak vagyunk. Így azonban jó és rossz tulajdonság sincs, csak legfeljebb nem azon a területen használjuk, amiben tehetségünk van. Akármit nem tudunk elérni és megvalósítani. Nincs rosszabb, mint mikor valaki olyasmiért küzd, aminek az elérésére semmi esélye. Elhitetik vele, hogy csak az akaratán múlik, és mindent elérhet. De gondoljuk csak végig. Akár a testi, vagy szellemi adottságainkon tudunk –e változtatni? Szerintem nem. Csak az élethelyzetet lehet úgy megválasztani, hogy az adottságok ezen a területen kibontakozhassanak. Tehát, nem véletlenek a körülményeink sem, ahová születtünk. Ott tehetünk szert arra a tudásra, amire szükségünk van a mintáink megéléséhez. Viszont csak a szülő adhatja át azokat a mintákat, amivel a sorsunkat megoldhatjuk. Nem az a lényeg, hogy ki neveli a gyereket, hanem ki a szülő. Emiatt kapunk olyan szülőt, amilyet kapunk. A minta azonban nem jelent minőséget. Azt el lehet fogadni, vagy meg lehet tagadni, de akkor is ez van. Például a család fontosságát nem csak akkor tudjuk megtanulni, ha boldog családban növünk fel, hanem akkor is ha állami gondozottként. A mintánknak megfelelően, a társadalom, a környezetünk, az iskola megtanítja mindazokat az ismereteket, amellyel boldogulhatunk. De csak abban az értelemben, amelyben az adottságaink engedik.

Ahogy ezt megvalósíthatjuk, az lesz a cselekvésünk. Nagyon sokszor azt hisszük, hogy a döntéseink határozzák meg a sorsunkat. Azt gondoljuk, hogy amit ma eldöntünk az határozza meg a sorsunkat. Szerintem ez nem így van. Mi nem abban döntünk, hogy mi történjen, hanem abban, a sors mit kérdezzen fel. Ha valaki megházasodik, nem azt dönti el, hogy mit él meg a házasságban, hanem, a sors mit kérdezzen fel. Emiatt mondom azt, előbb van az, hogy mi fog történni, és csak azt cselekedhetjük, aminek történnie kell. A történést kell felismerni, a cselekvés már nem lesz kérdéses. A szabad akarat problémája is ebben nyilvánul meg. A cselekvésünkben már szabad az akarat. Úgysem kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol olyat tehetünk, ami ellent mond a feladatunknak. Tehát a cselekvésünk szabad. Emiatt vallom azt, hogy tedd azt, amit jónak látsz, mert amit teszel az oda visz ahová menned kell. A döntések csak a feladat, és csak is a sors szempontjából fontosak. A döntéseinkben benne kell lennie a feladat megoldásának, csak ezt mi nem tudjuk felismerni.

Én biztos vagyok abban, ha valaki tudatosítani tudja ezeket a lehetőségeket, akkor nincs akadálya a boldogságának. Ebben mindent megkaphat az asztrológiától. A többi már csak rajtunk múlik.

Takács Tibor

Please follow and like us: